A Tükör törvényei

“…Tükröm, Tükröm mond meg nékem…”

Mindenki – kivétel nélkül – akivel találkozol azért jelenik meg az életedben, hogy meglásd magad benne… csak Te inkább behunyod a szemed…(Sódor Márton, a Gyógyító harcos)

  1. Minden, ami másokban dühössé tesz, zavar, (“én jobban csinálnám”, megváltoztatnám stb.) az ÖNMAGAMBAN VAN. Minden tehát, amit én kritizálok a másikban, ami ellen harcolok, az bennem van.
  2. Mindaz, amit egy másik személy kritizál bennem, harcol ellene, meg akar változtatni – amennyiben ez engem sért, bánt, érint stb. – az NINCS FELDOLGOZVA BENNEM, NINCS MEGOLDVA BENNEM. Ilyenkor az EGO sérül, mert az EGO-m erős.
  3. Mindaz, amit egy másik személy kritizál bennem, harcol ellene, meg akar változtatni – azonban ez engem nem sért, bánt, érint stb. – akkor az az Ő PROBLÉMÁJA, FELDOLGOZATLANSÁGA, tökéletlensége, melyet kivetít rám, mert önmaga nem tud, nem mer szembenézni vele.
  4. Minden, amit én a másikban szeretek, MAGAMBAN VAN MEG, magamban szeretem, mert felismerem magam a másik személyében, mivel az egylényegűségünk mutatkozik meg.

/ismeretlen szerző/

<< nyomtaható változat >>

Mit tanítanak nekünk a Tükör Törvényei?

“Az életért vállalt teljes felelősség azt jelenti, hogy az életedben minden – csupán mert az életedben jelen van – a te felelősséged. Tulajdonképpen az egész Világ a te teremtményed.

Amennyiben felvállalod a felelősséget az életedért, azaz mindenért amit látsz, hallasz, ízlelsz, érintesz vagy bárhogyan megtapasztalsz – az a te felelősséged, mivel jelen van az életedben. Ez azt jelenti, hogy bármit, amit tapasztalsz és esetleg nem tetszik – orvosolhatsz. Ezek a dolgok nem léteznek a szó szoros értelmében, csupán a te belső kivetítéseid. A probléma nem velük van, hanem veled, és ahhoz, hogy megváltozzanak, magadat kell megváltoztatnod.

Ha javítani akarsz az életeden, meg kell gyógyítani azt. Ha meg szeretnél valakit gyógyítani, saját magad gyógyításával tudsz segíteni rajta.”

Szeretni önmagunkat a legerősebb módja saját fejlődésünknek, és ahogy mi fejlődünk, úgy javul a világunk is.”
(Dr. I. H. Len)