Az sem tudod, hol áll a fejed?
Hogy lehetne kibogozni a szálakat?
A megoldás mindig kéznél van, csak néha nehéz megtalálni!
Neked mi az, ami segíteni szokott?
– Alszol rá egyet?
– Leülsz és fontossági sorrendbe szeded a dolgokat?
– Tanácsot kérsz valakitől?
– Hagyod, hogy a dolgok maguktól elrendeződjenek?
– Mindent egyszerre, egyedül akarsz megoldani, és egyszer csak összecsapnak fejed fölött a hullámok?
Megvallom, régen leggyakrabban ez utóbbi történt velem, mert nem igazán ismertem a saját határaimat. Főleg fizikai értelemben. Egyszer csak elfogyott az erőm, az energiám, amitől egyre frusztráltabb lettem. Nem voltam se kedves, se megértő, már csak magamra tudtam figyelni.
Nagyon fontos volt, hogy megfeleljek minden valós és feltételezett elvárásnak.
Ma már tudatosan odafigyelek arra, mennyit vállalok.
Általában szívesen vagyok együtt másokkal, szeretem a közös dolgokat, de rá kellett jönnöm, hogy egyre fontosabb az “énidőm”. Szükségem van egyedüllétre is a közösségi dolgok mellett.
Munkában és a magánéletben is jót tesz nekem, ha beoszthatom az időmet és az elképzeléseimet. Alapvetően alkalmazkodó vagyok, de eljön az a pillanat, amikor fontossá válik, hogy én döntsem el, mit, mikor, hol és mennyit csinálok.
Odafigyelek magamra is mások mellett.
Amikor túl sok a feladat, ha összekuszálódnak a dolgok, ma már tudok segítséget vagy tanácsot kérni, vagy éppen a dolgok egy részére legyinteni.
Hogy van mindez a Te életedben?
Vállalások, megfelelés, határok, önismeret, felismerések, tudatosság.
Segítek kibogozni a szálakat!
http://www.viragoslilla.hu/kapcsolat/
